Projekt azonosító száma: GINOP-2.3.2-15-2016-00061
Címe: „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága – Szőlő-bor kutatás-fejlesztési kiválósági központ létrehozása"
Projekt futamideje: 48 hónap, 2017. január 1 – 2020. december 31.
Tényleges befejezés: 2021.06.30.
A támogatás összege: 1 380 396 043 Ft
A támogatás mértéke: 100 %
Főpályázó: Eszterházy Károly Egyetem
Szakmai vezető: Dr. Váczy Kálmán Zoltán
Konzorciumi partner: Agrártudományi Kutatóközpont
Konzorciumi partner szakmai koordinátora: Dr. Kontschan Jenő
„Szőlő-bor kutatás-fejlesztési kiválósági központ létrehozása" címmel indul fejlesztés az Eszterházy Károly Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének együttműködésével. A 1,382 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló projekt a szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztés aktuális kérdéseinek vizsgálatát és tudományos alaposságú újratervezését tűzte ki célul egy kiválósági központ létrehozásával, amely nemcsak az egri és az észak-magyarországi borvidékek, hanem a teljes hazai szőlő-bor ágazat fejlődési potenciálját meghatározza.
A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága" felhívásban támogatást nyert GINOP-2.3.2-15-2016-00061 számú projekt összefüggéseiben vizsgálja a szőlészeti-borászati kihívások megoldási lehetőségeit a telepítéstől a növényvédelmen keresztül a minőségi bor előállításáig. Komplex megoldási javaslatokat fogalmaz meg a fajta és klónhasználat, a növénykórokozók és kártevők, valamint borászati technológiák tekintetében, perspektívát kínálva az élvonalhoz való csatlakozáshoz.
A 2017 és 2020 között megvalósuló program első alappillére a Kékfrankos, Furmint, Leányka, Kadarka klónjaira épülő hazai szőlő fajta-szerkezet és klónhasználat újraértékelése, értékvizsgálata, valamint alapvető megoldások keresése a magyar csúcsbor brand-ek megalkotásához.
A második pillér a szőlő legfontosabb betegségeinek - lisztharmat, peronoszpóra, szürke- és feketerothadás – növényvédelme terén olyan áttörést jelentő technológiák kidolgozása, amely a kórokozók vegyszerekkel szembeni ellenálló-képességének kezelésére épül.
A harmadik pillér a szőlőmolyok, a pettyesszárnyú muslica, valamint a nemrég megjelent, szőlőt károsító invazív rovarfajok (pl. harlekinkatica) ellen olyan vegyszermentes védekezési módszerek kidolgozása, melyek sem hazai, sem nemzetközi téren nem ismertek, ezért ezen eljárások kidolgozása szintén a projekt stratégiai fontosságú célkitűzéseit képezik.
A projekt negyedik pillére a borok érzékszervi tulajdonságait leíró paraméterek és a hordó-típusok közötti kapcsolatrendszer tudományos igényű feltárása, valamint az Egri Bikavér házasítás és fajtahasználat alapjainak tudományos igényű meghatározása és ezzel kapcsolatos adatbázis létrehozása..
A hazai fajták klónszelekciójára épülő kutatások, tehát kiegészülve a modern, analitikai vizsgálatokra épülő borászati kísérletekkel és agrozoológiai vizsgálatokkal, jól illeszkednek a nemzetközi borágazat megváltozott szemléletéhez, amelynek való megfelelés a szakmai megvalósítók stratégiai érdeke.
A fejlesztés eredményeként Egerben létrejövő Szőlő-Bor Kiválósági Központ biztosítja az ágazati kutatás-fejlesztést, szaktanácsadást, a kapcsolódó oktatás és képzés bemeneti követelményeit, valamint a nemzetközi szintű ágazati kapcsolatépítést és kutatási-képzési hálózat megerősítését. A projekt eredményei minőségi pályát biztosítanak majd a teljes ágazat működésének, a borok minőségjavítása pedig nemzetközi elismertséget, értéknövelést és piacszerzést eredményez.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
